Gyakran ismételt kérdések

PHYTOHIT étrend-kiegészítő

Mindenkinek

Mi a Phytohit?

Mi lenne, ha kiképeznénk az immunrendszer katonáit, hogy a szervezet a belső erőforrásai segítésével győzze le az ellenséget?

A Phytohit kapszula egy természetes kivonatokat tartalmazó étrend-kiegészítő. A Phytohit összetevői — a szakirodalmi adatok alapján — támogatják az immunrendszert, ezzel segíthetnek a szervezet védekezőképességének fokozásában és a fáradtság megszüntetésében.

A Phytohit kapszulát dr. Hidvégi Máté biokémikus, címzetes egyetemi tanár ajánlja Önöknek. Hidvégi Máté biokémikus nevéhez fűződik az Avemar fermentált búzacsíra-kivonat felfedezése, amely az első államilag elismert onkológiai tápszerként vonult be a történelembe.

Milyen anyagokat tartalmaz a Phytohit?

A Phytohit 10 különböző kivonatot tartalmaz: Astragalus- és Eleuthero gyökér kivonatot, hétféle immunerősítő gyógygomba kivonatot, valamint Ginseng levélkivonatot.

A Phytohit összetevői:

Melyek a Phytohit kapszulához felhasznált kivonatok „hatóanyagai“?

A Phytohit 10-féle növény és gyógygomba kivonata, amelyet a növények/gyökerek és gyógygombák hatóanyagaira sztenderdizáltak.

A növényi kivonatokban található hatóanyagokat két fő csoportra sztenderdizálták:

  • Poliszacharidok: ők a gyógygombák fő hatóanyagai, mint például a β-glükán, vagy a Lentinán.
  • Glikozidok és szaponinok: ők az emberi szervezetben keringő hormonokhoz hasonló szerkezetű anyagok.

Milyen megfontolás szerint válogatták össze a Phytohit összetevőit?

A Phytohit kapszulában található összetevőket úgy válogattuk össze, hogy laboratóriumi vagy állatkísérletekben az alábbi öt kritériumnak kellett, hogy megfeleljenek:

  • Erősítik az immunrendszer védelmi képességét.
  • Laboratóriumi sejtkultúrákon tesztelve rákellenes hatást mutattak.
  • Támogatják “Csí” szervek működését: szív- és érrendszer, lép, máj, tüdő, vesék.
  • Gyulladáscsökkentő hatásúak.
  • Segítenek optimalizálni a vércukorszintet és/vagy a koleszterinszintet.

A Phytohit kapszulában felhasznált gyógynövényekkel és -gombákkal végzett kis létszámú klinikai vizsgálatokból csak korlátozott következtetéseket levonni, így a termékben felhasznált komponensekkel kapcsolatos tudományos eredmények emberekre történő kivetítése még nem bizonyított. A Phytohit termékben felhasznált kivonatok fenti hatásait embereken végzett nagy-létszámú klinikai vizsgálatokkal még nem erősítették meg, így a Phytohit kapszula hivatalosan nem rendelkezik betegséget gyógyító, vagy megelőző hatással.

Kiknek ajánlott a Phytohit kapszula szedése?

A rendelkezésre álló publikációkban közölt eredmények és a növényekkel kapcsolatos évszázados — sőt, egyes esetben évezredes — népgyógyászati tapasztalatok szerint a Phytohit kapszulát három csoportnak ajánljuk megfontolásra:

  • Krónikus betegek, akik orvosi konzultációt követően mérlegelhetik a kapszulában lévő kivonatok várható előnyeit:
  • Kemoterápiás kezelésekben részesülők, a mellékhatások kivédése céljából.
    2-es típusú cukorbetegségben érintettek.
    Magas koleszterinszinttel rendelkezők.
    Menopauza okozta változó kori tünetek kivédésének támogatása.
  • Stresszes irodai munkát vagy megterhelő szellemi munkát végzők, a fáradékonyság letörésére és a kognitív funkciók támogatására, valamint a burnout tüneteinek enyhítésére.
  • Sportolók, ezen belül elsősorban állóképességi sportágak esetén (futás, úszás, kerékpározás, boksz), a sportolással kapcsolatos stresszhatások kivédésére és a regeneráció támogatására.

Hogyan kell szedni a Phytohit kapszulát?

Felnőttek részére naponta 2×1 vagy 2×2 Phytohit kapszulát ajánlott szedni.

  • Kisebb dózisban inkább egészségmegőrző: kiegyensúlyozó hatások, úgy mint immunerősítés, gyulladáscsökkentés, vagy a koleszterin- és vércukorszint szabályozása.
  • Megemelt dózisban — az orvosi konzultációval egyetértésben — a terápiát támogatandó: a szakirodalomban megadott adagolás szerinti mennyiséget is be tudjuk juttatni a szervezetbe.

A stressz és az adaptogének

Amikor a testünk stresszes állapotba kerül, a szervezetünknek meg kell küzdenie a stresszel. A stressznek sokféle kiváltó oka lehet, a betegségtől kezdve a megterhelő szellemi vagy fizikai munkavégzésig. A stressz következménye, hogy a szervezetünkben megnő a stresszhormonok szintje, megváltozik a sejtjeink anyagcseréje és gyengül az immunrendszerünk.

Ezért érezzük magunkat rosszul, ha stressz ér bennünket. Ilyenkor állandóan fáradtak vagyunk, könnyebben elkapjuk a fertőzéseket, rosszabbul alszunk és felborul az anyagcserénk, mert ezektől a területektől vont el támogatást a szervezetünk.

  • Betegség = biológiai stressz.
  • Munka = mentális stressz.
  • Edzés = fizikai stressz.

A stresszhatások helyreállítása és kivédése a testünk számára energiaigényes többletmunkát okoz, amihez a szervezetnek elő kell teremteni az erőforrásokat, így bizonyos folyamatokat kénytelen leállítani, vagy takarék üzemmódba helyezni.

A megoldás: adaptogének

A modern tudomány adaptogéneknek nevezi az olyan növényeket, amelyek segítik a stresszhez való alkalmazkodást (adaptációt). Nem csoda, egy az ősi kultúrákban elsőként a fertőzéses betegségek és a fáradtság ellen kezdek el őket használni, még jóval azelőtt, hogy a modern tudomány adaptogénnek nevezte el őket.

Ázsia zord fennsíkjain, a szibériai tajgák mínuszaiban élő növények, vagy az erdőkben élő gombák az evolúciójuk során a túléléshez szükséges anyagokat állították elő, hogy ellenálljanak az időjárás, a baktériumok vagy a kártevők ellen.

Ez a gyógynövénycsalád sokféle előnnyel jár, elsősorban a stresszhez való alkalmazkodás, az anyagcsere és az immunrendszer támogatása, valamint a hormonális egyensúly helyreállítása terén.

A különböző földrészeken élő adaptogének a hatásaik tekintetében jelentős részben átfedik egymást, hiszen mind a dél-amerikai, a kínai, vagy az indiai kultúrában is az egészség és az immunrendszer működésének javítása, az energiaszint helyreállítása, a kognitív funkciók javítása és az általános teljesítmény fokozása miatt tisztelik őket — évezredek óta.

Ahogy az európai orvoslás is felismerte ezeket a közös tulajdonságokat, a tudósok átlépték a civilizációs-kulturális határokat, és egy osztályba sorolták ezeket a növényeket.

Lazarev doktor és csapata 1964-ben alkották meg az adaptogén kifejezést olyan gyógynövények leírására, amelyek növelik a szervezet vitalitását és stresszel szembeni nem specifikus ellenállását, segítik a szervezet alkalmazkodását és védekezését stressz hatásaival szemben, valamint növelik a munkaképességet, a hatékonyságot, és a koncentrációs képességet.

A kutatók először az ázsiai ginszengre összepontosítottak, majd áttértek az Eleuthero vizsgálatára. Mivel a Ginseng nem volt őshonos Európában, és importálása is drága volt, a korai kutatások nagy részében inkább az Eleutherót használták, amelyet gyakran szibériai ginszengnek is neveznek, mert a növénynek sok közös tulajdonsága van az ázsiai ginszeng növénnyel.

Scroll to Top